A migráció állt az uniós belügyminiszterek koppenhágai találkozójának középpontjában
A migráció és annak kezelése volt a fő téma az EU tagállamok belügyminisztereinek informális csütörtöki találkozóján Koppenhágában.
A magyar delegációt Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára vezette.
Az unió soros dán elnöksége alatt tartott koppenhágai megbeszélésről tájékoztatva a tárca azt írta az MTI-hez eljuttatott közleményében, hogy a találkozón a miniszterek tárgyaltak a jelenlegi migrációs nyomásról, amely felvetette az Európai Unión belüli szolidaritást, áttekintették a migráció kezeléséhez rendelkezésre álló eszközöket, és megvitatták az érintett uniós ügynökségek (az európai határőrizeti ügynökség, a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal) szerepét.
Kontrát Károly hangsúlyozta, hogy Magyarország a többi tagállammal, az uniós intézményekkel és ügynökségekkel együttműködve teljesíti a külső határ őrizetéből fakadó kötelezettségeit.
Szó volt a találkozón a családegyesítésről is, amely a legális migrációnak jelentős, bár egyre csökkenő hányadát teszi ki. Mint a közleményben olvasható, a belügyminiszterek megvitatták a családegyesítési irányelv alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, nehézségeket, a visszaélésekkel összefüggő problémákat.
A belügyminiszteri ülés harmadik témája az utas-nyilvántartási adatokról (passanger name record, PNR) szóló irányelv volt, amelynek tárgyalását az Európai Unió Tanácsa a magyar elnökség alatt kezdte meg. Ebben az ügyben kulcsfontosságú a felállítandó nemzeti PNR- rendszerek finanszírozása - olvasható a tárca közleményében.
A dán elnökség megközelítése szerint a következő uniós költségvetés (2014-2020) által létrehozandó belbiztonsági alap jelenthet megoldást erre a problémára.
Hírügynökségi beszámolók szerint Bulgária és Románia schengeni csatlakozása ugyan hivatalosan nem volt napirenden az EU-tagok belügyminisztereinek találkozóján, de kiszivárogtatták a rendezvényen az EU-bizottság legújabb, február elején nyilvánosságra hozandó jelentését, amely továbbra is problémásnak tartja a két ország csatlakozását az Európán belüli szabad közlekedést lehetővé tevő schengeni övezethez. Hollandia változatlanul ellenzi Bulgária és Románia befogadását, gyakorlati előrelépést akar Bukaresttől és Szófiától a korrupció elleni küzdelemben, továbbá azt, hogy mindkét ország bizonyítsa: képes külső határainak hatékony ellenőrzésére. A két jelentkező országot csak együtt lehet felvenni a schengeni övezetbe.
A tanács kétnapos ülése pénteken az igazságügy-miniszterek nem hivatalos találkozójával folytatódik.
mti

- Az autonómia a felvidéki magyarok megmaradását jelentené
- A magyar érdekek távol esnek az unió érdekeitől
- Nem hiába aggódott a szakma az Új Színház miatt
- Orbán: az egyetemi autonómia fontos dolog
- Orbán: megszületett a válasz az Európai Bizottság kifogásaira
- Nem vonják vissza a felsőoktatási keretszámokat
- A gazdaságszerkezeti reformok folytatását és a szegénység elleni harc fokozását sürgeti az Európai Parlament
- Jóváhagyta az Európai Parlament a frekvenciákat felszabadító uniós szabályokat
- Meghalt Mary Zsuzsi táncdalénekesnő
- Utolsó roham a devizahitelesekért
- Összefogás a dunakeszi családért
- Madarak etetése
- A csillebérci izotópgyárból szökött a jód-131 izotóp
- Továbbra sem szabad késlekedni
- Ne ess pánikba - az abortuszmentes Magyarországért
- Országos katasztrófariasztási gyakorlat lesz hétfőn
- Kihirdették Magyarország Ízkosarát
- Felhívás nevelőszülőkhöz
- Felhívás önkéntes jogvédő szolgáltatás nyújtására
- Bűnelkövetők is takarítják a falfirkákat
- Összefogás a rászorulók karácsonyának megszépítéséért


