Az anyagmegmunkálás űrkorszaka jön Kecskeméten
Küszöbön áll a kecskeméti Lézer Diódaközpont indulása, amelynek elkészülte egyben azt is jelenti, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetem Anyagtechnológia Tanszéke új épületszárnyat kap a kampuszon.
Dr. Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatója a központban rejlő lehetőségekről és az intézet egyéb, az autóiparral, mobilitással összefüggő kutatásairól beszélt.
– A hazai autóipari ágazat legújabb trendje, hogy nem feltétlenül a gyártókapacitást vonzza a kormány Magyarországra, hanem a magas hozzáadott értéket képviselő tevékenysége. Például nemrég nyitott Budapesten kutató-fejlesztő központot a Continental és a Jaguar is. Ez kihívás vagy inkább lehetőség a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. számára?
– Alapvetően az, hogy ezek a külföldi nagyvállalatok ide helyezik K+F tevékenységüket, egyszerre jelent kihívást és lehetőséget is számunkra. A kihívás része a korlátos számú elérhető szakképzett munkaerővel van összefüggésben. Egy ilyen cég nyilvánvalóan magasabb bért ajánl, mint egy állami kutatóintézet. Ugyanakkor az a kutatói szabadság, ami nálunk megvan, az esetükben jóval kisebb. A Bay továbbra is az anyagszerkezeti vizsgálatokra, szimulációra, a vezérléstechnikára és gépi látás fejlesztésére összpontosít, és ezeken a területeken vannak olyan kimagasló eredményeink, amelyek továbbra is vonzóvá tesznek minket a piacon.
– Hogy zárta tavaly a fennállásának 25. évét ünneplő kutatóintézet?
– Az ipari K+F tevékenységből származó árbevételünk tavaly 2 milliárd forint volt, melynek jelentős, 60 százaléka sikeres pályázati részvételből eredt. Ez kifejezetten elismerésre méltó teljesítménynek számít idehaza. Fennállásunk 25 éves évfordulójára programsorozatot szerveztünk, amelynek kiemelt és nagyon népszerű rendezvényei voltak a partnertalálkozó, a Kutatók Éjszakája és a magyar tudósokról és feltalálókról rendezett kiállításunk.
– A munkaerőhiány és a bérköltségek növekedése hatással van a cégek innovációs, kutatás-fejlesztési költéseire, derült ki egy átfogó kutatásból. Érzi-e a Bay Kutató intézet ezt a fajta tendenciát például a megrendeléseiben, az együttműködések számait tekintve?
– Úgy látjuk, hogy ez a tendencia hozzánk 2019 végére, 2020-ra fog begyűrűzni. 2016 végétől nagyon sok uniós K+F pénz jelent meg a magyar gazdaságban. Ez jelentősen megnövelte a hazai cégek K+F tevékenységét, azokét is, akik csak alvállalkozóként részesültek ilyen forrásokból. Ezek a projektek 2020-ra várhatóan kifutnak, és ennek hatása biztosan jelentkezni fog nálunk is.
- Csökkent a gázolaj ára
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Megbüntették a kecskeméti buszpályaudvart, mert kétszer is leszedték a Momentum plakátjait
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Online térképen láthatóak a tervezett áram- és gázszünetek az E.ON oldalán
- Nagy összegű készpénzzel érkezik az Európai Unióba? Akkor erre figyeljen!
- Lezárásokra, forgalomkorlátozásokra kell készülni ma és holnap Budapesten
- Óvjuk adatainkat úgy, mint a pénztárcánkat
