Ezt olvasta már?


Az ingatlanfejlesztők átmeneti intézkedéseket, új áfa- és illetékrendszert javasolnak

Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozást javasol a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai a lakásvásárlók, a piac és a költségvetés érdekeit egyaránt szem előtt tartják. Egyebek mellett ismertetik a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes áfakulcs előnyeit, megszüntetésének hatásait és alternatív, konstruktív javaslatot is tesznek a kedvezményes kulcs 2019. év végi megszűnésekor egy átmeneti szabályozásra, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakítására, illetve az eladói illeték bevezetésére.

A kedvezményes áfakulcs 2019. végi megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009. évi áfaemeléskor alkalmazott intézkedésekhez – az IFK azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5% legyen a felszámított áfa. Egy ilyen átmeneti szabályozás mindenképpen segítene abban, hogy ne kerüljenek akár vásárlók ezrei olyan helyzetbe, hogy a megemelkedett áfával kelljen megfizetniük a vételárat az építőipari kapacitások szűkössége miatt kialakult esetleges késedelem miatt – emelte ki Takács Ernő, az IFK elnöke

Egy esetleges új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás bevezetésével pedig biztosítani lehetne, hogy ne legyen azonnali drasztikus csökkenés a kínálatban és az értékesítésben, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban az 5%-os áfa hatására már felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával. Az IFK világos, támogató jellegű átmeneti intézkedések mellett, tehát ésszerű mértékű, fokozatos közteher-emelést javasol, a lakáspolitikai céloknak megfelelő, célzott kedvezményekkel. Javasolják, hogy a közterheket ne egy lépésben, hanem előre meghatározott módon és fokozatosan növelje a kormány, így csak kis mértékben esne vissza a kereslet, illetve emelkednének az árak.

Az IFK véleménye szerint 2020 január 1-je után az új lakásokra vonatkozó adóteher (jelenleg 5% áfa + 4 % vevői illeték = 9 %) 14% mértékre emelése mellett biztosítható hosszútávon és stabilan a lakásépítések megfelelő szinten tartása. Mindez megvalósítható az 5%-os áfa fenntartása mellett egy új elem, eladói illeték bevezetésével, amelynek induló mértékét 5 %-ban javasolják meghatározni (5% áfa + 5 % eladói illeték + 4 % vevői illeték = 14 %).

Az eladói illeték emellett akár alkalmazandó lehetne minden olyan értékesítésre is, amely a használatbavétel előtt vagy azt követő 5 éven belül történik, így a plusz bevétel kizárólag a magyar államot illetné (szemben az áfabevételekkel, amelyet az EU-val meg kell osztani) és biztosítaná a rövidtávra spekuláló befektetők megadóztatását – hívta fel a figyelmet Takács Ernő.

Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió Ft-os értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen az illetékkedvezmények újlakás esetén nagyon kevés esetben vehetők igénybe a jelenlegi árszintek mellett. Az illetékből pedig a családpolitikai céloknak megfelelően továbbra is kedvezményeket, visszatérítést lehetne adni.

Takács Ernő azt is kifejtette, amennyiben a kormányzat a 14 % közteher szintet tovább szeretné növelni, akkor azt 3-4 éves ciklusokban érdemes megtenni, átmeneti intézkedésekkel, de nem magasabb összteherszintre, mint 20 %.

Az ágazat legnagyobb fejlesztőit tömörítő IFK szerint az 5%-os áfakulcs bevezetése 2016-ban sikeres döntés volt, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány által is kitűzött, évi 30 ezer körüli új lakás épüljön országosan. Ezzel támogatta a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, illetve az átlagbér növelését, illetve a CSOK-kal kombinálva a családpolitikai célok elérését. A kedvezményes kulcs növelte a kínálatot, így mérsékelte az áremelkedés ütemét is. Az új építésű lakások árának emelkedését (összhangban a használt lakások áremelkedésével) ugyanis nem az 5%-os áfa bevezetése, hanem a bérek és a gazdaság növekedése, a kamatok alacsony szintje, a korábban elmaradt vásárlások pótlása miatti jelentős kereslet okozta. Az 5%-os kulcs bevezetése lehetővé tette, hogy a kínálat jelentősen nőjön és így az árak emelkedése mérsékeltebb legyen mind az új-, mind a használt lakások piacán, mintha maradt volna a 27%-os áfa – sorolta az elnök.

A dokumentumban az ingatlanfejlesztők kifejtik egyebek mellett, hogy a lakásépítés új megrendelést adott ugyan az építőiparnak, de az építőipari kapacitáshiányt nem ez okozta, mivel az építőipari termelés mindössze 15%-át jelentik a lakásépítések.

Példaként említik a környező országokban sikeresen alkalmazott kedvezményes kulcsot, és megjegyzik, hogy Lengyelországban 8%, Szlovéniában 9.5%, Romániában 5% az áfa, és a szabályozás sok éve változatlan. Hasonlóan kedvezményes kulcs kerül alkalmazásra Nyugat-Európa több országában is.

Az IFK arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakáspiac kisebbségét jelentő befektetői vásárlásoknak is jelentős gazdaságpolitikai haszna van, hiszen ezek révén bővül az albérleti piac kínálata, így az albérleti díjak emelkedése mérsékeltebb, másrészt ezen keresztül javul a munkavállalók mobilitása. A piaci alapú bérlakások építését a jogszabályi környezet fejlesztésével is lehetne támogatni. Megfelelő szabályozással pedig a rövidtávon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27%-ra emelésével valójában pont az eddig rövidtávra befektetők jutnának extraprofithoz – hangsúlyozzák a fejlesztők.

Takács Ernő jelentős eredmények közé sorolta, hogy a piac növekedésével megindult a szakemberek hazaáramlása, nőttek az építőipari bérek a szektorban dolgozók száma jelentősen nőtt, és 10 éves rekordot megdöntve meghaladta a 300 ezret. Fontos lenne a külföldön dolgozó, hazatelepülésen gondolkozó szakemberek és a szakma iránt érdeklődő fiatalok számára is fenntartani a pozitív jövőképet – tette hozzá.

A jelentős (22%-os) mértékű áfaemelés ellen felhozott érvek között szerepeltetik az újlakások javuló energetikai tulajdonságait, és hangsúlyozzák, a magasabb áfakulcs ezt a kedvező folyamatot is lelassítaná, de visszalépést jelentene az építőipari kapacitások szükséges kiépülésének eddigi kedvező trendjében is.

2021-ben az IFK számításai szerint a kevesebb uniós projekt és (áfa emelés esetén) a kevesebb lakás projekt miatt, az építőipari termelés csökkenhet, és magasabb áfakulcs mellett a lakásépítés megrendelés állománya is csökkenni fog, mindez pedig az építőipari termelés 20%-os csökkenését okozhatja.

Az áfaemelés hatására mindezeken túl gyorsul a használtlakások árának emelkedése is, miközben a 27%-os áfa bevezetése esetén kb. negyedére-ötödére eshetnek vissza az új építésű lakásfejlesztések. Végezetül arra is kitérnek, hogy a bankrendszernek sem mindegy az áfa mértéke, hiszen a lakásépítési projektek többsége banki finanszírozásból épül. A 2020-ra átcsúszó projektek szerződései pedig az átmeneti rendelkezés hiányában kockázatot hordoznak.

Takács Ernő az IFK szakértőire hivatkozva kifejtette: amennyiben 2019 után is fennmarad a kedvezményes áfakulcs - és a szervezet által javasolt, lépcsőzetes közteher-növelés valósul meg - 2022-ig évi 30 ezer közelében lehet ismét az épített lakások száma. Ezzel szemben, amennyiben 2020-tól ismét 27 százalékos áfa terheli majd az új lakásokat, 2022-ben az újonnan épített lakások száma alig haladja majd meg a 20 ezret. A lakásépítések számának visszaesésével pedig a költségvetésbe befolyó adók összege is csökken. Abban az esetben, ha a piac adóterhelése ismét megemelkedik, akkor a 2019-2022 közötti négy évben 20,5 milliárd forinttal több áfa, viszont 56 milliárd forinttal kevesebb személyi jövedelemadó és bérjárulék; 4,4 milliárd forinttal alacsonyabb társasági adóbevétel és 3,4 milliárd forinttal kevesebb egyéb adó befizetés folyik be a költségvetésbe. Így az áfakulcs megemelésének hatására 43,3 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna - ismertette.

A lakásáfa jövője körüli bizonytalanság, illetve a kormányzati bejelentés arról, hogy a kedvezményes kulcsot nem hosszabbítják meg, a KSH legfrissebb adataiban is tükröződött. 2018 I. félévében ugyan még 6517 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma azonban csökkent, 18 066 volt, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 I. félévében. Az építendő lakások száma például Budapesten 27 százalékkal esett vissza.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai azt a célt szolgálják, hogy se a lakásvásárlók, se a piaci szereplők, se a költségvetés érdekei ne sérüljenek, ezért az ágazati szereplők remélik, szakmai párbeszédet kezdhetnek a kormánnyal egy átmeneti szabályozásról, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakításáról. Kiemelte: a fejlesztők bíznak abban, hogy esetleg egy köztes áfakulcs kialakításával elkerülhetővé válik a lakásépítés drasztikus visszaesése 2020-tól, pont attól az időponttól, amikor az EU források kifutása miatt a magyar gazdaság élénkítésére is szükség lehet.







0
0
0

hírek innen, onnan

Mourinho visszatéréséhez még két fontos döntés kell, Lewandowski meglepő helyen köthet ki - külföldi körkép

Ezek voltak a legfontosabb és legérdekesebb szerdai hírek a külföldi foci világában és a nemzetközi átigazolási piacon.

„Kimondtam azt, amit Lajos elvárt”

Közéleti szereplők bukását aligha eredményezi, de sok családban járhat katarzissal az ügynökakták nyilvánosságra hozatala....

Kőbányában született

Vas megyében akár negyven településen is kerülhetett közterületekre ausztriai bányákból származó, súlyosan rákkeltő, azbesztet...

„Bármikor pótolhatatlan űr keletkezhet”

Csaknem száz rendszeres és több mint ezer eseti támogatást nyújtott néhány év alatt a ZoNa Alapítvány, amelyet egy korábbi rendőr...

László Géza: Visszajátszás

Három rendszerváltó paradoxon

Kertészek figyelem: kihagyhatatlan akció a Lidlben!

A gondosan nyírt gyep szépségét könnyen elronthatják a járda mellett vagy a virágágyások körül burjánzó fűcsomók.

Ez a három uniós tagország vette a legtöbb orosz LNG-t

Rekordszintre emelkedett az Európai Unió orosz cseppfolyósított földgáz (LNG-) importja az idei első negyedévben az amerikai Ieefa...

Elítélték azt az embert, aki a ketaminkirálynőtől szerzett drogot Matthew Perrynek

A Jóbarátok sztárjának addiktológiai konzultánsa volt az, aki az erős érzéstelenítőt eljuttatta a színésznek.

Meghalt az ELTE Kollégiumi Hallgatói Önkormányzatának 23 éves elnöke, Füzi Réka

A hallgatót halála előtt választották meg az érdekképviseleti testület élére.

Karácsony Gergely: Tíz amerikai város csatlakozott a Szabad Városok Szövetségéhez, Budapesten lesz a központja

Karácsony Gergely főpolgármester a szövetség pozsonyi csúcstalálkozóján jelentette be a transzatlanti bővülést. A Budapestről indult...

0

Sport

Hazaárulónak tartják és minden vagyo-nától megfosztották a volt Bayern-sztárt

A bajorokkal bajnoki címet és kupát, míg a Schalke gárdájával kupát nyert a mindenétől megfosztott játékos.

Az UEFA olyat állít a magyar futballról, amire negyven éve nem volt példa

Magyarország hivatalosan is lehagyta Ausztriát az elmúlt öt év eredményei alapján.

„Elloptuk a magyaroktól” – Szerbia ásza libabőrös lett a válogatottunk elleni mérkőzés előtt

Férfi-kézilabdaválogatottunk a szerbek ellen csütörtökön Nisben játssza vb-selejtezős párharca első meccsét.

Áll a bál Yamal miatt, politikai vihart kavart a bajnoki cím ünneplése során

Hansi Flick mellett a spanyol kormányfő is megszólalt a történtekkel kapcsolatban.

Egyetlen csapat tudta úgy megnyerni a Bajnokok Ligáját, hogy minden meccsén győzött

A covid közepén a Bayern München olyan bravúrt mutatott be, amire se előtte, se azóta nem volt példa.

Magát fényezte, mindenki másba beleállt – A 10 legsokkolóbb kijelentés Florentino Pérez sajtótájékoztatójáról

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a Real Madrid elnöke, Florentino Pérez. Nagyon erőseket mondott, helyenként sokkoló volt Pérez megnyilvánulása. Összeszedtük, hogy mi volt a tíz legerősebb mondás a Real Madr

Hiába Ronaldo hároméves küzdelme, csapattársa az utolsó percben romba döntötte az álmait

Az ötszörös aranylabdás korábbi madridi bajtársával küzd meg a bajnoki címért.

Kiderült, Orbán Viktor miért adott fizetési haladékot a Fradinak utolsó intézkedései között

A sportállamtitkárság és a klub között még a napokban is zajlanak az egyeztetések.

„Hülye vagy?” – Kenesei Krisztián ezért nem igazolt soha a Fradiba, most rájuk fogadott + videó

A háromszoros bajnok- és kupagyőztes támadó az ETO és a Ferencváros versenyfutását is elemezte.

Még a "világ végéről" is jönnek Budapestre a Bajnokok Ligája-döntő miatt

A meccs ismét globális úti céllá tette fővárosunkat.

Marco Rossi döntése után a hollandok az Ajaxot kárhoztatják, Angliában Slotot idézik

Visszhangot keltett, hogy Kovács Bendegúz és Pécsi Ármin először kapott meghívót a magyar válogatottba.

0
0

Bulvár

Hazaárulónak tartják és minden vagyo-nától megfosztották a volt Bayern-sztárt

A bajorokkal bajnoki címet és kupát, míg a Schalke gárdájával kupát nyert a mindenétől megfosztott játékos.

Újabb nő kapott kulcsfontosságú pozíciót a Tisza-kormányban: ő lesz Magyar Péter jobbkeze

Azt már tudjuk, hogy az új Országgyűlésben a nemek összetételét illetően jóval kiegyenlítettebb lesz a mezőny, mint eddig bármikor - és a miniszterek sorában is számos, a maga szakterületén nagy megbecsülésnek

Gyorsan lecserélt egy fontos államtitkárt Magyar Péter

Még az első kormányülés előtt – és ennek jó oka volt.

Máris kapott egy jó hírt az alig egynapos Tisza-kormány

Az évek óta szenvedő ipari termelés márciusban, éves szinten viszonylag masszívabban emelkedett – erősítette meg a KSH az egy héttel ezelőtti közlését.

Távozik az Országgyűlés nagyfőnöke: Forsthoffer Ágnes nyilvánosságra hozta a döntés okát

Közös megegyezéssel, keddi hatállyal megszűnik Such György, az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának megbízatása.

Kirúgták, mert felemelt egy zsák krumplit – milliós kártérítés lett a vége

A 36 éve ugyanannál a cégnél dolgozó brit férfit azért rúgták ki, mert betegszabadsága alatt a munkáltatója szerint fizikai munkát végzett egy farmon. A bíróság kimondta: a cég orvosi bizonyíték nélkül, téve

Sokak álla leesett az RTL bejelentésétől – Teljesen kiütötték a Sport TV-t

Az RTL ezzel hosszú évekre meghatározza a magyar sportmédia arculatát. A Sport TV közben nagyot bukott.

Az egyik legszebb sírfelirat, pedig egy szó sem szerepel rajta: szívszorító ez a két jel

Alfred Schnittke zeneszerző sírkövén szereplő üzenet megható, gyönyörű. Lehet, hogy meg is könnyezed.

„Szegény olyan sötét, hogy az valami borzalom” - bekapcsolva maradt Tuzson Bence mikrofonja, amikor Ruff Bálintról beszélt

Tuzson Bence az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának ülésén, a HVG bekapcsolt mikrofonja mellett minősítette a Tisza Párt miniszterjelöltjét. A volt miniszter a meghallgatás alatt többször i

Válasz Magyar Péter bocsánatkérésére. Nem haragszom, de most már csináljuk másképpen, jó?

Magyar Péter bocsánatkérése neked is, nekem is szól. És ezért nagyon fontos. Válasz.

0